2013. szeptember 13., péntek

Látogatás.

Sziasztok! Úúúúristeeeeeeeeen :'3 Annyira, de annyira imádlak titeket. <3 Ezek a komentek, amiket az előző résznél kaptam. Komolyan megkönnyeztem, de tényleg.:') I.M.Á.D.L.A.K. titeket.:) Remélem erre a részre is kapok ennyi kommentet. Igaz, én 3-mat írtam, de ahelyett kaptam 5-öt. Annyira aahhw. Jó olvasát. :* Nikixx. Ui. Tudom, nagyon sokat kellett várni erre a részre, de hát suli van és nem ülhetek annyit a gépnél. :( Sorry <3.



Haza értem. Tudtam, hogy mi fog otthon fogadni, fel voltam készülve rá. A vizes kapucnit ledobtam magamról, hajamat meg igazítottam, hogy még is csak jobb színben fessek az ősök előtt. Táskámat ledobtam a cipős szekrény mellé, majd be mentem. Ott ültek a kanapén, apám telefonált, mind mindig a szaros üzleti ügyeit intézte. Anyám pedig valami főzős műsort bámult. Mint egy elbaszott család, de tényleg. Meg álltam a hátuk mögött majd köszöntem. 
- Sziasztok! - mind a ketten mint valami rugó, ahogy kimondtam azt az egy szót rám kapták a fejüket. 
- Kicsim! Hol voltál? Miért vagy meg ázva? - pattant fel anya és rohant oda hozzám. Végig néztem az arcom, hogy nincs-e semmi bajom majd levettem rólam a kabátot. 
- Anya. - vagy 1000 éve nem hívtam így. - Nincs semmi bajom. És...- apa a szavamba vágott, ahogy szokott is. 
- Ugye nem fiúnál voltál, Cara? Hm? - éppen mikor anyám vizsgálódott rajtam, akkor tette le a telefont. 
- Jaj, te meg foglalkozz a szaros üzleti ügyeiddel. Mert azok mindig fontosabbak! - kirántottam a kezem anyám fogásából majd a táskámmal együtt fel mentem a szobámba. Be csaptam az ajtóm. Igen, csupa nagy betűkkel ki volt rá írva, hogy "BE VAN CSUKVA, IGAZ? OLVASNI TUDSZ, IGAZ? HÚZZ EL INNEN! ÉS NE IS PRÓBÁLJ MEG HALLGATÓZNI!"
Le dőltem az ágyra. Én ezt nem bírom. Egész végig azon kattogtam, hogy Harry mit művelhet magával. És Zayn, Zayn-el mi lehet a kegyetlen verés után. Ott fekszik még az udvar közepén, esőtől szét ázva? Nem tudok semmit, de most nem is érdekel. 

***

Reggel siettem. Későn keltem. Kimerült voltam teljesen így a forró zuhany után bedőltem az ágyba, az órám pedig nem húztam fel. Felkapkodtam magamra valami ruhát és el indultam. 


Szó szerint futottam. Annyi a szerencsém, hogy elég közel lakom a sulihoz. Nem foglalkozva senkivel, bementem a suliba, a szekrényemhez majd a terembe. Mindenki bent ült már, de a tanár, általában késni szokott. De csak a töri tanár, leültem a helyemre és úgy tettem mintha nem késtem volna. Körbe néztem figyelmesen, Jack-et kiszúrtam, de Zayn, Zayn nem volt bent órán. ÚR ISTEN. Ez már most rosszat jelent. Kétségbe estem, hogy minden miattam van. MINDEN. Bárhol járok, vagyok...én okozom a bajokat. Jobb lenne ha nem is lennék és akkor senkinek sem történne semmi baja. 
El ment az óra, majd kicsöngettek. Éppen a hátamra vettem a táskát amikor valaki meg fogta a vállam. Egy erős kezet éreztem magamon. Nem is lehetne más. 
- Hello, szöszke. - fordított szembe magával, Jack. - Ugye azt tudod, hogy egyszer kerül a kis göndörke a kezeim közé, de ott mindennek vége van? - nyomott a falnak, a kezét pedig a fejem mellé helyezte. Eltörpültem mellette. A fejem teteje ért a mellkasa közepéig, amikor felpillantottam rá,  a szemébe düht láttam. Ki akartam bújni a keze alatt, de az alsó testét hozzám nyomta így teljesen fogságban tartott. Oh basszus!!! - Hhmm, milyen rég éreztem magamnak téged. Ezen változtatni kéne, valamikor. - a fülemhez hajolt, milliméterekre voltak az ajkai. - Megfoglak szerezni újra! - suttogta. Még a hideg is kirázott. Jack mindenre képes. Kezem ökölbe szorítva a mellkasára tettem és el akartam tolni, de ezt a szikla tömböt nem lehet. 

***

Éppen hazafelé tartottam amikor kaptam egy üzenetet. Már megint ki az?! 
"Hello, édes. Megint én vagyok az. Csak el felejtettem neked mondani, hogy láttam, hogy az első órán kerested Zayn-t a szemeddel. Mindent láttam. Haha. Ennyire hiányozna? Megbántad, hogy megveretted Harry-vel, igaz? Ebből csak annyit akartam kihozni, hogy Zayn kórházba van. Szerintem nagyon örülne neki ha meglátogatnád! ;) Jack."

Oh jézusom. Ez komoly?? Mind miattam van. Nem merem meglátogatni, egyszerűen, nem. Azt se tudom, hogy Harry-vel mi van, se azt, hogy Zayn-el mi van. Felmentem a Twittere miközben ültem a metrón, semmi érdekes nem volt. Miközben azon kattogtam, hogy mi is legyen.., beszéljek-e Harry-vel vagy meglátogassam Zayn-t? Túl mentem az állomáson. Nem érdekelt, leszálltam és bolyongtam a városban. Be mentem a plázába, valamivel el kellett foglalnom magam, hogy ne ezen a 2 srácon kattogjak. 

*** 
Reggel nagy nehezen fel tápászkodtam. Amikor haza értem a "figyelem terelés" programomból, vettem egy forró fürdőt, majd bedőltem az ágyba, de az agyam nem állt meg egy percre sem. Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből, hogy miattam van egy srác kórházba. 
Igen, egy hülye vagyok! Egyszerűen nem bírom elviselni, hogy nem tudom mi van Zayn-el. Bementem hozzá. 
- Jó napot! - haladtam oda a recepcióhoz. Nem tudtam Zayn melyik osztályon van így kénytelen voltam meg kérdezni. 
- Jó napot, hölgyem. - nézett rám a kedves néni. 
-Azt szeretném megkérdezni, hogy Zayn Malik, melyik osztályon van? - fél mosolyt ejtettem felé. 
- Ön, hozzá tartozója? - uhhm, na ne. Kénytelen vagyok neki azt mondani, hogy igen? 
- Igen, a....... - nyeltem egyet. - A barátnője vagyok. És hát, szeretném meg látogatni. - utálok hazudni, főleg így. 
- Rendben van! Akkor fel megy a 3.-ik emeletre ott jobbra és a 134-es kórterem. - na végre, hogy kinyögte. 
- Köszönöm! Viszlát. - el indultam a lift felé. 
Oda értem a kórterem elé. Vettem egy nagy levegő, majd be mentem. Egyedül volt a szobában, nem volt társasága. 
A látvány ami fogadott, borzalmas volt. Az arca tele zúzódásokkal, szája fel volt repedve, szeme alatt hatalmas kék-zöld karikák, szemöldöke fölötti rész össze volt öltve, kézfeje szintén sebes és repedezett.
Miután végig vizsgáltam, meg szólaltam nagy nehezen. 
- Sz-szia! - az ágy végéhez mentem és meg fogtam az anyagot. 
- Hello, Cara. 
- Ho-hogy vagy, Zayn? - remegett a hangom. Ilyen közel még nem voltam hozzá, hogy nem kényszerített rá..úgy, hogy önszántamból beszélgetek vele. Képes vagyok még ezek után is hozzá szólni. 
- Kösz kérdésedet. Ahogy látod repdesek az örömtől olyan jól vagyok. - a bunkó stílusa meg maradt neki, még most is. 
- Látom a bunkó köcsög stílusodat még most sem verte ki belőled Harry! - le ültem mellé egy székre. 
- Meg ne említsd annak a fasznak a nevét! Látni se és hallani se akarok róla. 
- Sajnálom Zayn. 
- Nem kell sajnálni semmit! Van ez így. Meg küzdöttünk a "prédáért". Ő nyert, én elveszítettelek téged. Nem kaphattalak meg. Csak akarattal. 
- Nem, nem akarattal, kijavítanálak... erőszakkal. Szükséged van valamire? 
- Rád.... - bökte ki. 
- Nem erre gondoltam. - forgattam meg a szemeim. 
- Nem, kösz. Csak annyi, hogy látogass meg kérlek, többször! - nyújtotta a kezét. Az erő, ami benne volt, egyszerűen még annyira se volt képes, hogy 10 centire fel emelje az ágytól. Meg fogtam neki. Fel álltam és oda bújtam mellé. 
Uram isten, mit csinálok? Miért engedem ilyen közel magamhoz? Talán lelkiismeret furdalásom van? 
- Tetszik ez a közelséged. Miért nem félsz tőlem? - tette a kezét a derekamra. 
- Mert nem tudnál semmit sem tenni. Erőd sincs Zayn. Ezt a kis fényt is én tartom benned, ezt tudom. 
- Ez így van, ahogy mondod. - felnéztem rá. Csillogtak gyönyörű sötét barna szemei, de viszont könnyek töltötték el. Megpusziltam az arcát. Felszisszent. - Oh istenem, ne haragudj!! 
- Semmi baj, legalább érezhettem a puha ajkaid. - mosolyra húzódott az ajka. 
Nevettünk. Lehet Zayn nem is olyan rossz amilyennek látszik is valójában. Lehet csak teszi a fejét és belül egy kedves, törődő srác. 
- Mennem kell. Délután is bejövök majd hozzád! - szálltam ki mellőle. 
- Hova mész? - tekintete meglepődött volt. 
- Suliba. Zayn kérhetek valamit? Leállítanád.... - mikor kimondtam volna a nevét betoppant az ajtón, Jack. - Na.... - felhúztam a szemöldököm. 
Nem kaptam rá választ, hogy leállítja-e Jack-et, nyomtam egy puszit az arcára, majd enyhén meg öleltem. 
- Szia, majd akkor délután. - mosolyogtam, fel vettem a táskám, kikerültem Jack-et és elmentem. 


Háát, meghoztam volna ezt a részt is. 3 komment után hozom csak az új részt. Remélem meg értitek. Sokat jelentene nekem a kritika. Jöhet hideg-meleg. Mind a kettőnek örülnék! :) Nikixx. 


4 megjegyzés:

  1. úristen:O ez brutális. én tuti nem mertem volna mellé feküdni.. folytasd kéééreleeek. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Folytatom, persze! :) Hát, Cara merész személyiség. :D Nikixx.

      Törlés
  2. az este találtam rá a blogra ás rögtön magával ragadott... eszedbe ne jusson abba hagyni... még sokra viheted. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. rendben, rendben! Nem fogom abba hagyni! :) Háát.. remélem. :D Nikixx.

      Törlés