Sziiasztok manóim! :) Meghoztam az újabb részt, remélem most nem várattalak meg Titeket annyira mint a múltkor. Remélem erre is kapok pár véleményt, örülnék neki. 3 komi után új rész. Jó olvasást :* Nikixx.
A suli úgymond ma, átlagos volt, amennyire az én életem átlagos lehet. Éppen tartottam kifele a suliból a táskámból kutatva egy szál cigiért amikor félre léptem és el estem a lépcsőn. Igen, ez olyan fontos nekem, hogy az összes csitri lány kiröhögjön.. azt hiszik, ha benne vannak a "kurvulda" csapatban akkor menők lesznek. Hát, az én szememben nem éppen. Szerintem abban, hogy egy szál bugyiban, és egy olyan szoknyában ami a fél picsájukat nem takarja el, és egy pom-pomt rázogatva fenomenálisak..., mondhatom.
Figyelembe se vettem őket, majd el indultam haza.
***
Berontottam az ajtón, majd át öltöztem egy másik ruhába, lefürödtem és fel kapkodtam valami "csinosabb" göncöt, hiszen Zayn-hez még se akarok gáz cuccokban menni.
Ja, valahogy ez sikerült a kapkodásból. Lementem a nappaliba, kérnem kellett anyámtól pénzt, tisztára csóroskodom mostanában. Nem volt még kajára se pénzem.
- Szia anya. Ugye tudod, hogy mennyire szeretlek? - most be vetem a cuki kislány szerepet.
- Szia. Igen, igen tudom... mi kell? - tudtam, hogy ezt fogja válaszolni, már ismer, ha valamire szükségem van, akkor szoktam mondani neki, hogy nagyon szeretem.
- Meg látogatom egy jó barátomat a kórházba és szeretnék venni neki valamit. Arra kéne pénz, adsz?
A kezembe nyomta a bankkártyáját evvel arra célozva, hogy oké, oké csak menjek már. Adtam neki egy puszit és el indultam.
Az utam egy bevásárló központ felé vettem. Gondoltam veszek valami kis rágcsát neki, meg esszük mi közbe ott vagyok nála.
***
Egyedül álltam a liftbe, a legfelső emeletre azaz a 10.-re kellett mennem. Szívem meg könnyebbült amikor meg állt. Kiléptem és a kórtermébe érve láttam ahogy jobban van, az ablaknál állt és kifelé bámult.
- Szia, Zayn! - léptem be.
Megfordult, végig nézett rajtam és egy hatalmas mosoly kerekedett az arcára.
- Neked is szia. - közelített felém. A para bennem volt, de még mindig gyengébb jelenleg nálam, nem tudna semmit tenni velem. Oda jött és szorosan meg ölelt, majd a nyakamhoz helyezte a fejét, éreztem ahogy beleszippant a parfümöm illatába. - Bearanyoztad a napomat, avval, hogy most itt vagy. - halkan duruzsolta.
- Hmm, ez kedves. Én is örülök, hogy jobban vagy. Már járkálhatsz? - emeltem fel a tekintetem a gyönyörű szemébe. A mosoly mintha oda fagyott volna az arcomra, de nem erőltetett volt.
- Igen, járkálhatok. Hehe, ha gondolod ki is mehetnénk a hátsó kertbe, leülni a padra stb. Nem gondolod? - fogta meg a kezem.
Kicsit, """kicsit""" zavarba jöttem. Ez egy ilyen váratlan fordulat volt Zayn-től. Csak bámult rám, hogy mi lesz a válaszom, de én lefagytam.
- Cara?
- Ja, persze igen, kimehetünk, hogy is ne! - pirultam el. Ilyen közel még sosem voltam Zayn-hez, és ..nem is olyan rossz a társasága, amilyennek bemutatta magát az elején.
Szorosan össze kulcsoltuk egymás kezét, közel egymáshoz elindultunk ki. Leültünk egy padra majd el kezdtünk beszélgetni.
- Cara..- húzódott közel hozzám. - Nem félsz ezek után tőlem?
- Nem. Azt érzem, hogy.. meg változtál? Vagy ezt lehet csak én veszem észre rajtad, de ez az igazság. Egyre jobban kedvellek. Minden olyan jó most, tök jó lenne ha így is maradna, nem igaz?
- De. - fejével láthatóan közelített az enyémhez.
Ez még a kézfogásnál is jobban meglepett. De akaratlanul is, elmosolyodtam. Ez olyan, olyan édes, de még is forró volt. Egyszerűen csak élveztem.
- Ugye nem baj? - elhúzta a fejét, kezét a tarkómra helyezte.
- Nem, semmi baj. Ez csak egy baráti csók volt. És, tetszett is. - pirultam mint a vadalma.
- Haha, ezt jó hallani.
Kb. 2 óra ücsörgés a padon és a megannyi beszélgetés után el indultunk vissza a kórterembe. Hiszen Zayn-nek lassan újabb vizsgálatai lesznek.
- Amúgy, hoztam neked nasit. - kitettem a kis polcára.
- Oh, köszönöm, de nem kellett volna. - húzott oda magához és megint meg csókolt.
Csörgött a telefonom. Ki a fene lehet az? *meglepődött fej.* - Zayn, mennem kell most már tényleg. - húzódtam el.
- Rendben, meg értem. Szia és köszi ezt a csodás délutánt neked.
Egy mosolyt hagytam ott neki és haza mentem. A telefont el is felejtettem, most teljesen boldog voltam. Nem értem. Hiszen csak csók volt köztünk még is annyira fel vagyok töltve. Majd minden kiderül szép sorjában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése